spot_img

Nagyon kéne tesztelni – az oltás nem mindenható

Mindent a koronavírus elleni oltásra tett fel a magyar kormány, pedig a szakemberek szerint sokkal komplexebb védekezésre van szükség, a vakcinák beadása pedig lassan halad. A háziorvosok és medikusok hiába győzködték a 65 év felettieket, a nekik célzott oltási kampánya gyakorlatilag teljes csőd. A tanárok és az egészségügyi szakértők szerint dráma, hogy nincs tesztelés az iskolákban. Ha pedig valaki mégis szeretné magát gyorsteszttel ellenőrizni, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Az Orbán-kormány ráadásul besegít a vírus terjedésének azzal is, hogy olyan rendezvényeket enged korlátozás nélkül látogatni, mint az Eucharisztikus Kongresszus vagy a most zajló Vadászati Világkiállítás.

Az idősebbek meggyőzéséhez háziorvosokat és medikusokat vontak be, de nem sok sikerrel jártak. Pedig fontos lenne, mert főleg ők kerülnek kórházba a vírus miatt. Jelenleg a 60 év felettiek közül mintegy félmillióan nincsenek beoltva. Így aztán továbbra is jelentősen el vagyunk maradva nyugat-európai átoltottságától ebben a korosztályban.

Nyugati szomszédainknál klasszisokkal jobb az idősek átoltottsága. Ausztriában megkapta a vakcinát az összes 80 év felettit, a 60-69 évesek 86 és a 70-79 évesek 84 százaléka felvette az oltást. Nálunk utóbbi korosztályban még csak 79 százalék kapott koronavírus elleni vakcinát. 

Itt látjuk, hogy mely országok hogyan is állnak az oltással.

A korosztályonkénti oltottsági arány 2021.10.01-es dátum szerint.

Emellett még az átoltottság sem garancia arra, hogy ne legyen erős a negyedik fertőzési hullám itthon. A Forbes cikkéből az derül ki, hogy például az Egyesült Államokban, a 62 százalék feletti átoltottság ellenére nagyon erős a mostani hullám, hasonló az helyzet az Egyesült Királyságban is, ahol a 70 százalékos átoltottság mellett már korábban elindult és nagyon erős volt a negyedik hullám. Náluk arra is van adat, hogy a kórházban kezelt betegek 60 százaléka nem volt beoltva. Izraelben is hasonlóan rossz a helyzet a magas átoltottság dacára. 

Nálunk a kormány hivatalos információt nem ad arról, hogy a vírus miatt kórházba kerülők közül hányan oltottak és ahányan oltatlanok, ám Zacher Gábor a héten a RTL Klubnak beszélt arról, hogy a kórházban ápoltak 95 százaléka nem vett fel oltást. Az oltatlanokat pedig még könnyebben fertőzi meg a delta variáns, mint az eredeti vírus.

Rusvai Miklós virológus szerint hibázik a kormány akkor, amikor nem árulja el ezt a fontos információt, mert nem csak a negyedik hullám komolyságát, de az oltás fontosságát sem érzik az emberek. Pedig a tavalyi számokhoz képest azt látjuk, hogy többen vannak lélegeztetőgépen, a fertőzöttek és a kórházban lévők hiába viszonylag hasonló, semmivel nem állunk jobban a statisztikai adatok tekintetében, mint tavaly ilyenkor, amikor még nem volt oltás – mondta Rusvai Miklós. A virológus azt hangoztatta, nincs az az óriásplakát, ami jobban érvelne az oltás mellett, mint az a statisztika, hogy tíz halottból kilenc oltatlan volt. A pénteki adatok szerint 533 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 84-en vannak lélegeztetőgépen. Rusvai Miklós szerint is többet kellene tesztelni. Meglátása szerint jó lenne visszahozni azt a módszert, amikor házhoz mentek a tesztelők.

 Magyarország tehát egyelőre az oltáson kívül más eszközhöz nem nyúl, hiába betegszenek le komplett iskolai osztályok esetleg teljes intézmények, semmilyen központi szigorítást nem vezetnek be. Pedig szakértők szerint már a kötelező maszkhasználat, a távolságtartás és a rendszeres fertőtlenítés is sokat segítene, de leginkább a tesztelés lenne a megoldás, hisz ez azoknak is információt ad saját állapotukról, akiket nem oltottak be. Ám a kormánynak nyilván nem célja, hogy teszteljen, mert minél kevesebb embert ellenőriznek, annál kevesebb lesz a pozitív covidos eset. Orbán Viktor tavasszal előszeretettel emlegette laborországként Ausztriát, amire példakánt lehet nézni a járványkezelés szempontjából. Márpedig ott hetente kétszer tesztelik az iskoláskorú gyerekeket gyorsteszttel és egyszer PCR-teszttel.

Pedig Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász szerint folyamatosan ellenőrizni kellene a lakosságot, az antigén teszteket tömegével kellene árulni, esetleg ingyen biztosítani. Egy ilyen 10 perces antigén teszt, mely kimutatja a vírus jelenlétét 1000-2000 forint körül van. De míg több nyugat-európai országban biztosítják díjmentesen vagy csekély összegért, addig nálunk egy gyorsteszt majdnem 7000 forint.

Ausztriajellemzően ingyenes (fizetős esetén 7 EUR)
Szlovákia10 EUR
Franciaországingyenes, október 15-től 5.2 EUR azoknak, akik nincsnek beoltva
Portugália3-4 EUR
Hollandia1-3 EUR
Németországingyenes

Itthon a pedagógusok úgy érzik, nagy bajban vannak, mivel nincsenek járványügyi intézkedések, nekik pedig nincs eszközük arra, hogy megelőzzék a vírus terjedését az iskolákban, óvodákban.  Az emberi erőforrás miniszter azonban a tanév elején az intézményvezetőknek küldött levelében nem kötelezte távolságtartásra és maszkviselésre az intézményeket, pedig az előző tanév végét még ezekkel a feltételekkel zárták. Most csak ajánlják a kézfertőtlenítést és az arc elfedését.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra kéri a kormány, hogy nálunk is legyen rendszeres tesztelés, mert csak így lehetne követni a tényleges járványhelyzetet. Az iskolakezdés óta eltelt egy hónapban ugyanis tömeges felsőlégúti fertőzéses megbetegedések voltak országszerte, melyek tüneteit nehéz megkülönböztetni a koronavírus fertőzés tüneteitől.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a héten azt nyilatkozta, több iskolában olyan sok a koronavírus-fertőzött, hogy kénytelenek voltak átállni újra a digitális oktatásra. Totyik Tamás közölte: ismereteik szerint 3-4 iskola teljesen bezárt és 10-15 körül van azok száma, ahol egyes osztályoknak, csoportoknak rendeltek el tantermen kívüli oktatást. 

Rékassy Balázs a Portfoliónak adott interjújában arról is beszélt, hogy az orvosok körében emiatt például felmerült, hogy a rendelőbe érkező a tipikus légúti tünetekkel rendelkező betegeket egyrészt külön kellene fogadni, másrészt azonnali antigénteszteket kellene végezni.

Probléma az iskolákban az is, hogy a 12 év alattiak még egyáltalán nem kaphattak oltást, és az idősebb tanulók jó részénél sem alakult ki megfelelő védettség, hiszen sokan csak az iskolakezdéskor kapták az első dózist. 

Magyarországon jelenleg kevesebb tesztpont is üzemel, mivel a kapacitásokat a harmadik járványhullámot követően visszavették, ugyanakkor a negyedik hullám emelkedésével nőnek már rá az igények. Az egészségügyi közgazdász kifogásolja azt is, hogy tömegrendezvényeket tartanak az országban korlátozások nélkül, amelynek az az üzenete, hogy nem veszik komolyan a koronavírus jelenlétét. A járványügyi korlátozások alól az augusztus 20-ai nemzeti ünnep és az Eucharisztikus Kongresszus rendezvényei is mentesültek, a most zajló Vadászati Világkiállításra sem érvényesek a korlátozó intézkedések és ezek már most láthatóan lecsapódtak a fertőzöttek számának emelkedésén – mondta Rékassy Balázs.

Kevésnek ítéli a hatékony járványkezelésben kizárólag a vakcinációt Röst Gergely matematikus is. A Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője a héten egy szakmai konferencián azt mondta, az oltásra vakcinára nem lehet csodaszerként tekinteni. Nem szabad feladni a védekezés többi, nem gyógyszerügyi intézkedését. Úgy véli, egy átfogó védelmi programot kell alkalmazni, a különböző intézkedések ugyanis egymást erősítik. 

A hosszabb távú kilátások kapcsán Röst Gergely arról beszélt, hogy a koronavírus teljes eltűnése nem valószínű, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy tartósan velünk marad ez a fertőző betegség, és szezonálisan újra meg újra vissza fog térni. Ez azt is jelenti a gyakorlatban, hogy előbb-utóbb mindenki el fogja kapni a fertőzést, sőt többször is megfertőződhet, ezért fontos, hogy mindig be legyünk oltva. Kijelentett, nem azért lesz idővel enyhébb a vírus globális lefolyása, mert ilyen a természete, hanem mert a népesség immunitása növekszik. Ám ez egy lassúbb folyamat. Mindez azt is üzeni a jövőre nézve, hogy folyamatosan szükség lesz emlékeztetőoltásokra.

Abban pedig mindenki egyetért, hogy zárt térben, patikákban, közintézményekben oltottságtól függetlenül legjobb, ha mindenki maszkot visel, kezet fertőtlenít és távolságot tart.

spot_img

Kapcsolódó híreink

spot_img

Legfrisseb híreink