spot_img

Oltottak szabadsága

Fontos ítéletet hozott az Alkotmánybíróság: elutasította azokat az alkotmányossági panaszokat, amely a védettségi kártyával szerzett „előjogok” létjogosultságát támadták. A legmagasabb bírói testület kimondta: a korlátozások legitim célja a járványhelyzet leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése.

A védettségi kártya kínálta – persze csak viszonylagos – szabadság miatt méltatlankodók megpróbálták az érvényben lévő szabályozásokat diszkriminatív, kirekesztő jellegük miatt is támadni, de ez is lepergett az AB-ről, amely kimondta: az oltás felvétele és / vagy a betegségen való átesés révén még az emberek nem képeznek önálló, homogén társadalmi csoportot, akik így egyfajta előjogot szereznének más társadalmi csoportok kárára. 

Így tehát érvényes alkotmánybírósági döntés mondja ki: a védettségi kártyával rendelkezőkkel szemben korlátozhatóak azok, akik továbbra is elutasítják az oltás felvételét. Egyelőre legalábbis megtehetik, mert az egyébként igencsak racionálisnak és egyre sürgetőbbnek tűnő kötelezővé tételt még mindig nem lépték meg sehol.

A jelek azonban arra mutatnak, lassan eljön ez az idő is, a korábbi olaszországi példa után most az Egyesült Államok haditengerészete jelentette be: távozniuk kell a hadsereg kötelékéből az oltatlanoknak. Ausztriában pedig novembertől a munkavállalóknak olyan igazolványra lesz szükségük, amely tanúsítja, hogy megkapták-e az összes szükséges oltást, negatív PCR-tesztjük van, vagy átestek a Covid-19 betegségen – ezt pedig szúrópróbaszerűen ellenőrizni is fogják. 

Továbbra is egyetlen bizonyosságunk van: az oltás véd a megfertőződéssel, de legalábbis a betegség súlyos lefolyásával szemben. Mindenkinek jogában áll nem élni a védettséget adó megoldással szemben, de ezzel vállalja annak következményeit is. Az oltottak pedig élvezhetik a viszonylagos szabadságot. 

spot_img

Kapcsolódó híreink

spot_img

Legfrisseb híreink