spot_img

Háborús állapotok jönnek karácsonyra, ha nem lép a kormány

Kötelező maszkviselést, a tömegrendezvények betiltását, és a nem létfontosságú helyekre való belépés szigorítását követeli a Magyar Orvosi Kamara Levegőt! című friss közleményében. Mint írják, „ha a magyar társadalom nem akar karácsonyra rengeteg halottat, ha ki akarja mutatni megbecsülését az érte küzdő hősök iránt, akkor rendezzék az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjazását, emeljék meg érdemben a szakdolgozói béreket, kezdjék meg az egészségügy problémáinak érdemi kezelését, de legfőképpen: lassítsuk le együtt a betegek számának növekedését, a kórházak leterheltségét”. Ezt azzal lehet elérni, ha szigorításokat vezet be a kormány.

A MOK tehát azt szeretné, ha a bevásárlóközpontokban, boltokban, mozikban, színházakban kötelező lenne a maszkviselés, beszüntetnék a tömegrendezvényeket, és kössék tartalommal megtöltött védettségi igazolványhoz (megfelelő számú oltás felvétele hat hónapon belül) vagy friss negatív PCR teszthez a belépést a nem létfontosságú helyekre, úgy mint szórakozóhelyek, éttermek, színházak, mozik. Szeretnék azt is, ha a kormány támogatná a távmunkát.

Közleményükben azt írják, gőzerővel dolgozva is belefulladnak a betegekbe az Sürgősségi osztályok (SBO-k), újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a COVID ellátáshoz, ide szemészeket, urológusokat, sebészeket és ezen osztályok nővéreit átvezényelve. 

Az intenzív osztályok (ITO-k) – noha itt is újra újabb és újabb részelegeket nyitnak – telítődnek. És ez nem meglepetés: láttuk a környező országokban az esetszámok drámai növekedését, de itthon a jól induló, ám lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés. Az ITO-k pedig egy ponton túl racionálisan nem bővíthetőek tovább. Hiába van elég gép, ha a személyzet egyre fogyott az előző járvány óta. Megbetegedtek és meghaltak, kiégtek és kiléptek. Megfelelő számú szakszemélyzet nélkül pedig nincs valódi intenzív terápia.

A most kijött miniszteri rendelet 20 intenzív ágyra 1 szakorvost és 5 nővért ír elő minimumfeltételként. Az utasítás a nővérektől elvárt tudást sem részletezi, emellett szemérmesen hallgat a szükséges gyógytornászokról, fizioterapeutákról, a sokszor túlsúlyos betegek mozgatásához, forgatásához szükséges további személyzetről. 4 betegre egy nővér – négyágyas szoba esetén 1 nővér/szoba. Kisebb szobák esetén nem jut nővér mindenhova. 

Mindez a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítását jelenti, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanást. A legnagyobb bajnak mégis azt látják, hogy az előző hullámban több helyen ezt az arányt sem tudták tartani, s most is egyre inkább ez a veszély fenyeget. A végeredmény akkor is a lélegeztetett betegek nemzetközi összehasonlításban is igen nagy arányú halálozása volt – most sem lesz ez másként szerintük.  A szakma véleménye szerint pedig a magas halálozás nem a gépek, nem az orvosok, hanem a nővérek, szakdolgozók hiányával magyarázható.

Idős koronavírusos beteg a sürgősségi osztályon, akinek a légzését gépek segítik.

Az intenzív terápiás osztályokon a helyek telítődése mindenképpen a betegek korábbi ápolási helyeiken való feltorlódását jelenti. Az innen-onnan odavezényelt, méltatlan körülmények közé szállásolt, más betegcsoportok ellátásához szokott személyzet létszáma itt is gyorsan elégtelenné válik a hatalmas betegszám ellátásához. Az egyre inkább fulladó, romló állapotú betegeket nincs hova továbbadni, a limitált számú felszabaduló intenzíves ágy betöltéséről a döntés javarészt erre a szintre tolódik. Az idős, rossz állapotú betegek nagy része itt is hal meg – hatalmas pszichés terhet róva a sokszor fiatal, más szakterületen tanuló, tapasztalatlan orvosokra és nővérekre. 

Mint írják, minden területen folyamatos és megfeszített munka folyik, lényegében éjjel-nappal. 

Hozzáteszik, ez máshol sincs másképp, mert sehol nem lehet fenntartani olyan egészségügyet, amelyik ekkora terhelésre felkészült tartalék kapacitásokkal rendelkezik. De lehet indikátorokhoz kötött, ismert menetrend és nem pedig folyton változó szabályok szerint dolgozni, jobban megbecsült és megfizetett túlmunkával. Ehelyett Magyarországon az ügyeleti díjakat mindmáig nem rendezték, így a túlhajszolt személyzet éjjel és hétvégén, ünnepnapokon a normál óradíjánál is kevesebbért küzd a rájuk bízott életekért.

A szakdolgozói béremelés messze elmaradt mind az elvégzett munka társadalmi jelentőségétől, mind az orvosokétól – összességében a nagyon megérdemelttől. És ez nemcsak igazságossági kérdés: ma az egészségügyben a szakdolgozói hiány jelenti a legnagyobb kihívást a korszerű működés szempontjából. 

És – hogy a kép teljes legyen-, az egész küzdelemből szinte semmi nem hallatszik ki az egészségügy falain kívülre. Ennek megfelelően az emberek nem is nagyon vesznek tudomást a járványról, a napokban még maszk nélkül jártak meccsekre, koncertekre, pártgyűlésekre, töretlenül és minden korlátozás nélkül látogathatóak az éttermek és szórakozóhelyek. Mindennek a súlyát nem ők, hanem az egészségügyben  dolgozók érzik az egyre nagyobb fizikai – lelki terhelés miatt.

Mint írják, a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók mindent megtesznek a magyar betegekért, ami emberileg lehetséges, de ha  magyar társadalom nem akar karácsonyra rengeteg halottat, ha ki akarja mutatni megbecsülését az érte küzdő hősök iránt, akkor:

  • rendezzék az ügyeleti díjazást
  • emeljék meg érdemben a szakdolgozói béreket
  • kezdjék meg az egészségügy problémáinak érdemi kezelését
  • de legfőképpen: lassítsuk le együtt a betegek számának növekedését, a kórházak elözönlését, különben nagyon szomorú karácsonya lesz rengeteg családnak!

Ehhez

  • legyen kötelező a maszk minden zárt közösségi térben (bevásárlóközpontok, boltok, mozik, színházak, stb.)
  • szüntessék be a tömegrendezvényeket, ne csak a szakmai orvoskongresszusokat
  • kössék tartalommal megtöltött védettségi igazolványhoz (megfelelő számú oltás felvétele hat  hónapon belül) vagy friss negatív PCR teszthez a belépést a nem létfontosságú helyekre (szórakozóhelyek, éttermek, színházak, mozik)
  • támogassák a távmunkát, home-office-t
  • és egyénileg távolságtartás, kézmosás.


Egyetértenek azzal, hogy hosszú távon az oltás a legfontosabb. De hozzáteszik, hogy az oltás védelme hetekkel később jelentkezik, a járvány meg most tombol. Addig maradnak a fenti védelmi eszközök. 

Ezért csak ezen eszközök együttes alkalmazásával van esélyünk csökkenteni a járvány áldozatainak számát rövid és hosszú távon is.

spot_img

Kapcsolódó híreink

spot_img

Legfrisseb híreink