spot_img

Lépéskényszer: a munkáltatóknak előbb-utóbb dönteniük kell az oltás kötelezővé tételéről

A munka nem állhat le, de a munkatársak egészsége sem károsodhat és közben jó lenne, ha nem mondanának fel a kollégák a kötelező oltás miatt –  valahogy így próbálnak lavírozni a magyar cégtulajdonosok, mióta a kormány, mint furkósbotot a kezükbe adta a kötelező oltás „lehetőségét”. Van, ahol drámai a helyzet, ahol a tulajdonos tehetetlennek érzi magát, van, ahol használják a furkósbotot konfliktusok árán is és vannak, helyek, ahol majdhogynem zökkenőmentesen vették az oltást és az egyéb szigorításokat a munkatársak, egyeseknek pedig mondhatni, jót tett a vírushelyzet. 

Megosztottak a vállalatok az oltási kötelezettség kérdésében: a vezetők harmada szeretné bevezetni, de mégis a cégek 9%-a tette csak kötelezővé eddig – derül ki a HR Evolution Kft.

kutatásából, melyet november elején készítettek. 43 százalék nem akarja kötelezővé tenni, a 48 százalék, aki várakozó állásponton van azon gondolkodik, hogy egyszerre kell a munkavállalók és ügyfelek biztonságát biztosítani, figyelembe venni a munkatársak nem ritkán igen eltérő elvárásait, a munkaerőhiányos gazdasági környezetben alacsonyan tartani a fluktuációt és az új jelentkezők számára vonzóvá tenni a vállalatot. Ráadásul a szabályozási környezet is homályos, például az sem teljesen tisztázott, hogy kit terhel a felelősség amennyiben mellékhatások jelentkeznének a kötelező oltás után. Sok gyár munkaerőkölcsönzőn keresztül foglalkoztat munkavállalókat vagy idénymunkásokkal dolgoztat, rájuk egyáltalán nem tudnak hatást gyakorolni a gyártulajdonososok, mely további nehézségeket okoz. A negyedik hullám tetőzése pedig még odébb van, emberek ezrei kerülnek naponta kórházba, esnek ki a munkából, miközben egyre több iparvállalatot kényszerít leállásra az anyag- és alkatrészhiány. Ördögi kör.

A megkérdezettek 45 százalékánál úgy látták, hogy alapvetően elfogadók a kérdéssel a munkavállalók, de az ellenzők nagyon elutasítóak. Nagyon elutasítónak csak a cégek 2 százalékánál érezték a munkatársakat, 32 százalék viszont vegyesnek írta le a hangulatot.

Sokan felvetették, hogy az új szabályozás nincs feltétlenül összhangban a munka törvénykönyvével. A cégek 40 százaléka ugyan nyilvántartja a munkatársak oltottságát, de nem írja elő azt. Vannak, akik azt olvassák ki a jogi szabályozásból, hogy a GDPR előírások értelmében nem is tarthatják számon a munkáltatók, hogy ki van beoltva. De az is felmerült, hogy kié lesz a felelősség, ha a kötelezővé tett oltás hatására merül fel bármilyen egészségügyi probléma.

Az oltás kötelezővé tételét egyébként támogató vezetők egy jelentős része azért nem akarta azonban mégsem bevezetni a cégnél a kötelezettséget, mert féltek egyrészt a fluktuáció megugrásától, másrészt a munkaerő utánpótlás már eleve nehéz helyzetének további romlásától. A megkérdezett HR-esek háromnegyede szerint az oltási kötelezettség befolyásolja a jelentkezőket. Egy állásinterjún az sem könnyű kérdés, hogy meg lehet-e kérdezni a jelölttől, hogy rendelkezik-e oltással.

Nehéz helyzet

A kerti-, kommunális – ,mezőgazdasági gépekkel és  ipari és bányászati berendezésekkel foglalkozó vecsési Horoszcoopnál a home-office nem működik, hisz a legtöbb ember a szerelésben vagy a gyártáson dolgozik, így mindenki bejár dolgozni, de kötelező a maszkviselés. A munkatársak jórésze beoltott, de vannak sokan, akik még az első adag vakcinát sem vették fel.

 A cég ügyvezetője a kormány döntését a Magyar Gyáripar nevű szaklapnak úgy kommentálta: úgy érzi, mintha a lovak közé dobták volna a gyeplőt. Orosz Csaba úgy látja, ha elrendelné a kötelező oltást, az érintettek egyéni diktatúrának éreznék, de mindenképpen rossz néven vennék és a mai munkaerő-hiányos helyzetben ezt nem engedheti meg magának a kft., ezért arra kértek mindenkit, hogy maximális körültekintéssel, a többiekre tekintettel dolgozzanak a kollégák. 

A vecsési és még két telephellyel működő magyar tulajdonú társaság vezetője aggóasztónak tartja, hogy a kormány nem tájékoztat megfelelően és hiányoznak a döntésekhez szükséges alapinformációk. Orosz Csaba azt mondja, mivel munkájukkal az egész országot lefedik, szeretnék tudni, hogy a különböző megyékben, hogy alakulnak a járványadatok, de ezeket nem lehet megismerni.

Szerinte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem véletlenük hangsúlyozza a rendszeres tesztelést, örülne, ha ezt itthon is megszívlelnék a tanácsukat. Úgy látja, nincs elég szigor hazánkban, míg a környező országokban erőteljesebben lép fel az állam. 

Azt mondja, teljesen haszontalan, ha a cégvezetők vasszigorral fellépnek, vigyáznak a távolságtartásra, ellenőrzik a maszkviselést, addig a kollégák a gyárból kilépve azt csinálnak, amit akarnak, mert a tömegközlekedést leszámítva nincsenek szigorítások. Utalt az október 23-ai korlátozás nélküli rendezvényekre is.

A legtöbb munkáltató nem engedheti meg magának, hogy kötelezővé tegye az oltást. (Kép: DW, 2021.09.01)

Itthon két nagy, tőzsdei nagyvállalat vállalta fel a kötelező oltást, a Richter és a MOL. Az olajvállalatnál az átoltottság cégen belül is magas, 80 százalék feletti. A munkatársaknak jövő január 31-ig kell igazolniuk, hogy felvették az oltást, vagy más módon védettséget szereztek. Ratatics Péter, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója egy közleményben kifejtette: a jelenlegi helyzetben határozottabb intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megvédjék kollégáik egészségét és Magyarország energiaellátását. A folyamatos tájékoztató kampányoknak és a munkatársak felelős magatartásának köszönhetően a vállalaton belüli átoltottság a 80 százalékot is meghaladja, de jelentősen szeretnék növelni az arányt.

A MOL csoport koronavírus harmadik hullámának végéig 20 millió dollárt fordított a járvány elleni védekezésre eddig, hogy megvédje dolgozóit, vásárlóit és a területén dolgozó kivitelezőket. 300 ezer tesztet biztosítottak a covid elleni védekezéshez, valamint ahol lehetett, védőoltást is rendelkezésre bocsátottak. A cégcsoport online mentálhigiénés szolgáltatást is indított a nehézségekkel küzdő munkatársainak. A Mol-nál alakult egy operatív törzs, mely rendszeresen ülésezik, és ha kell, lépnek. Eddig az összes munkahelyet sikerült megőrizniük.

A Pricewaterhouse Coopersnél (PwC) úgy érzik nyertesei is lehetnek akár a jelenlegi helyzetnek, hisz a Big Four egyik tagjánál nincsenek akadozó termelési láncok és mondhatni, nem félnek a negyedik hullámtól és az egyre nehezebb viszonyok miatt kifejezetten szükség van most az üzleti tanácsokra.

Radványi László a PwC magyarországi könyvvizsgálati üzletágának vezetője a Magyar Gyáriparban arról beszélt, hogy a rugalmasság, a gyors reakcióképesség lett a cég legnagyobb erénye a járvány különböző periódusaiban. Bár jól teljesítettek távmunkában, az oltást fontosnak tartották, így a negyedik hullámnak már úgy futottak neki, hogy szinte teljes az átoltottság az ezer fős vállalatnál. Most az a legnagyobb kihívás, hogy megtalálják azt a kényes egyensúlyt, mely a biztonságos ámde fenntartható, hatékony működést teszi lehetővé. A cég legújabb lépése, hogy november eleje óta kötelező a maszkviselés, otthonra teszteket biztosítanak. Radványi László elmondása szerint voltak, akik a kötelező maszkviselést szóvá tették, mert zavarja őket, de – mint mondta – ennyit muszáj vállalniuk a biztonságérzet megteremtésében. Nem álltak át teljes távmunkára, a hibrid megoldásban hisznek, háromhetente be kell menniük a kollégáknak és az ügyfelekkel is tartani kell a személyes kapcsolatot biztonságos kereteken belül.

Nem mindenki ilyen szerencsés. A lapunknak név nélkül nyilatkozó kelet-magyarországi gyár vezetője például bizonytalanságról panaszkodott. A vírus miatt műszakok és területek lehetetlenülnek el, előfordul, hogy a műszakok nem tudnak felállni. A negyedik hullámot olyan helyzetnek látják, amire nem voltak felkészülve. A cégvezető szerint olyan borzasztó tempóban terjed a járvány, hogy még az idei év végéig a teljes gyár munkaállomány rendelkezni fog antitesttel: vagy az oltás vagy a megfertőződés miatt. A drámai helyzet pedig azért alakul ki ezen a munkahelyen, mert idénymunkásokkal dolgoztatnak, akik nem akarnak kiesni a munkából, miközben nem hisznek a vakcinákban. Kötelező, illetve kiterjedt tesztelésre nincs lehetősége a munkaadónak, így legfeljebb a lázukat mérik meg a gyárba belépéskor.

Izmozás helyett jutalom

A dunaföldvári Pannon Bio cég több százezer forinttal ösztönzi munkavállalóit arra, hogy beoltassák magukat koronavírus ellen – ez derült ki egy a Portfolio.hu birtokába került levél alapján. A cég vezetője, Pavel Kudriavtcev egy levélben érvelt a védőoltások mellett, megjegyezte, hogy Magyarországon egy hónap alatt nyolcszorosára nőtt a Covid-megbetegedések száma, és ahol magas az átoltottság, ott kevesebb a kórházi ellátásra szorulók száma, és halálos kimenetellel végződő megbetegedés is. Az észérvek mellett a cég nem kevés pénzt is bedobott ösztönzőként. November 15-től kötelező az oltás a dolgozóknak, de az első és a második oltásért is nettó 175-175 ezer forintot lehet felvenni. Akik már korábban kaptak két oltást, a harmadik adag után nettó 360 ezer forintot kapnak. Az összeget azok után utalják, ha a dolgozók az oltási igazolást bemutatták. Akik január elsejéig nem oltatják be magukat, azokat viszont fizetés nélküli szabadságra küldik.

A Pannon Bio dunaföldvári telephelye. Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

A MÁV-Volán csoportnál nem állnak ilyen jól, ott két nap pótszabadsággal ismerik el azok dolgozók felelősségteljes hozzáállását, akik felveszik az első oltásukat november végéig.

Összességében látszik, hogy ez egy súlyos konfliktusokkal járó helyzet, amelynek megoldásában nem segít, hogy a kormány a felelősséget a vállalatokra tolja és sok esetben a vezetők attitűdjén vagy éppen anyagi erőforrásain múlik, hogy az oltást kötelezővé teszi vagy támogatja annak felvételét. A kérdés akár még tovább bonyolódhat, hiszen tavaszig sok százezer ember immunizációja gyengül és lesz szüksége a harmadik oltásra, sőt szakemberek már a negyedikről beszélnek – kérdés, akkor mit lépnek azok a munkaadók, akik most is bizonytalanok.

spot_img

Kapcsolódó híreink

spot_img

Legfrisseb híreink