spot_img

Növelte a szabad vakcinaválasztás az oltási hajlandóságot

Minden jel arra mutat, hogy az oltási hajlandóságot segítette, hogy a magyarok szabadon választhattak az oltóanyagok közül. Itthon, mint arra mindnyájan emlékezhetünk, jóval nagyobb volt a „választék”, mint például az EU más tagállamaiban. Igaz, ez a nagyobb választék a kormány a keleti vakcinák iránti, nehezen megemészthető vonzódása miatt alakult ki, de tény: a megbízható nyugati (Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca) hármas mellett további két vakcina is a portfolió része lett. 

Az oltási kedvet abban is tetten lehetett érni, hogy ha valakinek olyan vakcinát kínáltak fel elsőre, amelyben nem bízott, kis kivárással hozzájuthatott a számára szimpatikusabb gyártó vakcinájához – praktikusan a legtöbb esetben ez az amerikai Pfizer vakcinája volt. Egy felmérés szerint az oltást felvevők több mint egytizede inkább kivárt és élve a szabad választás jogával, olyan vakcinával oltatott, amelynek hatékonyságáról jobban meg volt győződve. Nem is igen meglepő, hogy a legtöbben a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik helyett mentek inkább biztosra a Pfizer kivárásával. 

A választást az is befolyásolta: ki hallgatott inkább a kormányra, amely a keleti vakcinák mellett erősködött, és ki adott inkább a tudósok, kutatók álláspontjára, akik leginkább egyértelműen az mRNS technológiájú oltásokat javasolták. Miután a kínai vakcina gyakorlatilag csődöt mondott a 65 évesnél idősebb generációk védettségében, és a 18 év alattiakat, de különösen az 5-11 év közöttieket amúgy is csak Pfizerrel oltják Magyarországon is, végre a kormány is józan belátásra jutott és visszakönyörögte magát a közös európai vakcinabeszerzésbe, amiből korábban gőgösen és önelégülten kiszállt. Így a mi gyerekeinknek is jut majd a Pfizer oltásából, bizonyítva azt a tételt is, hogy ha szabad a választás, akkor válasszuk a legjobbat.

spot_img

Kapcsolódó híreink

spot_img

Legfrisseb híreink