spot_img

Mit tehet az oltástagadó munkavállaló?

Új jogi helyzeteket teremtett a koronavírusjárvány, vannak köztük olyanok is, melyekre egyelőre nincs bírói gyakorlat. A kötelező oltás bevezetésével sok munkavállaló nehéz helyzetbe került, mert retorziókra kell számítaniuk, ha nem veszik fel az oltást. Munkajogászok is úgy vélik, hogy a védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent.

A Pedagógusok szakszervezetei annak idején amiatt aggódtak, hogy semmilyen jogi garancia vagy felelősség vállalás nincs megbetegedés, vagy halál esetén. Aggódtak amiatt is, hogy mivel az egyházi és alapítványi fenntartású oktatási intézményekre nem vonatkozik a jogszabály, az oltakozni nem hajlandó tanárok majd ott keresnek menedéket, amitől az amúgy is súlyos humánerőforrás deficittel dolgozó állami oktatás még nehezebb helyzetbe kerül.

A kényszer elől menekülő pedagógusokban felmerülhet, hogy a védőoltást megtagadó, ezért fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló elhelyezkedhet-e másik munkahelyen napi 8 órás munkaviszonnyal, illetve jár-e számára végkielégítés, ha felmondanak neki? Az Adózóna oldalán Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: egy fizetés nélküli szabadságon lévő tanár (oltáshiány miatt) el tud-e helyezkedni napi 8 órás munkaviszonyban máshol? Jár-e hátránnyal ez számára? Mi a teendő, ha ez a fizetés nélküli szabadság lejár, kötelező lesz-e visszamennie, vagy felmondanak neki? Ez egyáltalán látható-e előre? Ha felmondanak neki, akkor jár végkielégítés részére?

A szakértő szerint az önkormányzati fenntartású intézmények esetében a fenntartó önkormányzat szerinti település vagy kerület polgármestere dönt az esetleges kötelezettség tárgyában. Az a védőoltásra kötelezett állami vagy önkormányzati dolgozó, aki a munkavégzésekor ügyfelekkel rendszeresen találkozik, és november 15. napja előtt nem vette fel a koronavírus elleni oltást, december 15-éig volt köteles azt megtenni, egyébként pedig január 31. napjáig.

A rendelet szerint a munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé vagy nem mutatott be mentességet igazoló orvosi szakvéleményt. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony ezen okból történő megszüntetése esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a dolgozóval.

A végkielégítéssel kapcsolatban az ügyvéd azt írta: ennek még nincs bírói gyakorlata, de attól fog függeni, a bíróság megítélése szerint a munkáltató működésével (hiszen a munkáltató írta elő az oltás felvételét a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel) vagy a munkavállaló magatartásával összefüggő felmondási okról van-e szó. Végkielégítésre csak az előbbi esetben lenne jogosult a munkavállaló. Hajdu-Dudás Mária szerint nem jár végkielégítés.

A közalkalmazott esetében a további jogviszony létesítésének lehetősége attól függ, hogy a vezető-e, illetőleg a további jogviszonyok a közalkalmazotti munkaidejét érinti-e vagy sem. Utóbbi egyértelmű: a fizetés nélküli szabadságra tekintettel a közalkalmazott által létesítendő további jogviszony nem érintik a közalkalmazotti munkaidőt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint a közalkalmazott nem létesíthet másik munkaviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.

Ugyanezen törvény alapján a közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a közérdekű önkéntes tevékenység, valamint az állami projektértékelői jogviszony kivételével – köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja.

A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető, azaz a közalkalmazottat a törvény erejénél fogva előzetes írásbeli bejelentési kötelezettség terheli. A munkáltató a további jogviszony létesítését azonban csak összeférhetetlenség esetén tilthatja meg.

spot_img

Kapcsolódó híreink

spot_img

Legfrisseb híreink